A papag�j els�dleges v�delmi eszk�ze a rep�l�s. B�rmikor, amikor a papag�j ak�r csak gyan�tja a vesz�lyt, menek�lni kezd, mik�zben tiszt�zza a t�nyeket (azaz sz�rnyal�s k�zben gondolkodik). A papag�jok olyan szabadon �s k�nnyen elrep�lnek, hogy a vadonban ritk�n f�lnek.

A fenyegetetts�g �rz�se �s a f�lelem k�t teljesen k�l�nb�z� �rzelem. Emberk�nt �gy �rezhetj�k magunkat fenyegetve, ha p�ld�ul az aut�p�lya k�zep�n �llunk, azonban nem kell megijedn�nk, mivel k�nnyen az �t sz�l�re tudunk menni, hogy elker�lj�k a vesz�lyt. A papag�jok �gy �lik meg a fenyegetetts�get. K�nnyed�n el tudnak rep�lni, �s ritk�n �rzik magukat ijedtnek. Mivel �k a term�szetben b�rmikor lehetnek valakinek az eb�dje, b�rmikor megijedhetnek, ez�rt nagyon megijednek, ha nem tudj�k azonnal elker�lni a fenyeget� helyzeteket.

A r�pk�ptelen papag�jok gyorsan elvesz�tik a rep�l�s vagy harc (a papag�jok vil�g�ban a menek�l�s vagy harap�s) k�z�tti v�laszt�s k�pess�g�t. Amikor egy papag�j nem tudja kivonni mag�t a fenyeget� helyzetb�l, a m�sodik v�delmi vonalra v�lt: harapni fog.

Azok a papag�jok, amelyek nem k�pesek elmenek�lni a vesz�ly el�l, vagy ak�r csak a v�lt vesz�ly el�l, paranoi�ss� v�lnak, �s hajlamosak a "harapj el�sz�r, k�rdezz k�s�bb" viselked�st kifejleszteni. �s r� is szoknak erre a v�dekez�si m�dszerre. V�delmi v�laszrendszer�k olyan gyorsan m�k�dik, hogy automatikusan reag�lnak, ha megijednek, �s gyakran v�ratlanul megharapnak. Ak�r a a gazd�jukat is, v�letlen�l. V�gs� soron a legt�bb ilyen feln�tt mad�r kisz�m�thatatlann� v�lik, �s nagyon korl�tozott �letet �l.